Ki a dietetikus és mivel foglalkozik?

Sokan foglalkoznak táplálkozási tanácsadással, viszont a dietetikus az egyetlen ehhez kapcsolódó szakma, amit jogilag mindig a legmagasabb követelményeknek megfelelően szabályoznak! Egyedül a dietetikus jogosult táplálkozási diagnózis felállítására és étrend terápia folytatáshoz táplálkozási  problémával, orvosi panasszal küzdő beteg esetén. A dietetikusok rendelkeznek a legkorszerűbb tudományos ismeretekkel a táplálkozás, az egészségtudomány és a betegségek terén, amit a gyakorlatban könnyen alkalmazható formában megosztanak az emberekkel.

A dietetikussal ellentétben a táplálkozási tanácsadók nincsenek jogilag szabályozva, bárki végezhet tevékenységet ilyen cím alatt. Beteg emberek kezelésére nincs jogosultságuk! [1]

A dietetikus a táplálkozástudomány és a dietetika területén szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, akit a nemzeti és nemzetközi kormányzati szervek elismernek. A dietetikus a táplálkozástudományt egészséges és beteg egyének, valamint csoportok élelmezési ellátása, gyógyítása és egészségnevelése céljából alkalmazza. Feladata a táplálkozási tanácsadás a gyógyítás különböző területein, valamint a táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek megelőzése, vagyis a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás megismertetése a lakossággal.

Sajnos sokszor az emberek összekeverik a dietetikus táplálkozási tanácsadását egy orvos étkezési tanácsával. Míg az orvos nagyon általános irányelveket szab meg, például a szénhidrát és kalória bevitelt, addig a dietetikus az egész étrendnek a szervezetre, betegségre való hatását is figyelembe veszi, a vitaminok, a rostok, az elkészítési és tárolási módok hatását a tápanyagokra, az emészhetőség, az egyéni ízlés és a gyakorlatban való megvalósítást is figyelembe veszi, amikor konkrét étrendet ad ki, ahelyett hogy egy listát adna, hogy mit ehet vagy nem ehet az adott ember, hiszen ezeknek bizonyos esetekben nincs is értelme. Az orvosin nem tanulnak kifejezetten táplálkozástudományt, a dietetikus 4 éven keresztül ezt tanulja. Sokszor gondot jelent ugyanis, hogy például 60 g rizs, az a gyakorlatban mennyi is? Az adott elkészítésű művelet (párolom vagy zsírban sütöm ki ugyanazt az alapanyagot) hogyan fogja befolyásolni az étel felszívódását, hasznosulását. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a felmenők között milyen betegségek fordultak elő, milyen fizikai aktivitást végez az egyén, de az is fontos, hogy milyen gyógyszereket szed, hiszen a legtöbb gyógyszerhatóanyag és az elfogyasztott étel között kölcsönhatás alakul ki. Ehhez speciális élelmiszérkémiai, biokémiai és táplálkozásélettani, -tudományi és gyakorlati ismeretek elengedhetetlenek, amit a dietetikusok tanulnak meg. De ezek csak rövid példák, számos betegség esetén lehetne a dietetikus fontosságát hangsúlyozni a betegségek gyógyításában, kezelésében, megelőzésében. Egy dietetikusi tanácsadás sokszor üléssorozatban valósul meg. A jelenlegi életmód felmérése után idő kell ahhoz, hogy a gyakorlatban át tudjunk állítani valakit egy új, kifejezett rá szabott étrendre. A dietetikusok nem sablonokban, hanem személyreszabott tanácsadásban gondolkodnak!

A XX. században a diéták célja betegségek esetén a kímélet volt (májkímélő, epekímélő, stb.), míg a korszerű dietetika a kímélet mellett a beteg és a betegség által megváltozott anyagcsere és energia szükséglethez alkalmazkodik a betegek gyógyítása céljából.

Magyarországon dietetikai végzettség kizárólag a Semmelweis Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen szerezhető. 4 éves BSc képzésnek minősül, ami folytatható táplálkozástudományi szakember (2 éves MSc) képzésben, majd phd doktori fokozat megszerzése is lehetséges.

A 4 éves magyar dietetikusi diploma 3-féle területre ad jogosítványt:
– prevenció,
– élelmezésvezetés,
– klinikai dietetika.

Széleskörű ismeretekre tesz szert egy dietetikus a képzési idő alatt:
Az első 2 évben a szakmai alapozás történik: alapos anatómiai, élet- és kórtani, mikrobiológiai, járványtani, népegészségtani, elsősegélynyújtási és pszichológiai ismeretek elsajátítása után, élelmiszer- és a sejtek szintjét vizsgáló biokémiát tanítanak, majd élelmiszer áruismeretet, gyógyszertant, klinikai ismereteket, élelmezés menedzsmentet,  ételkészítési eljárásokat és annak fizikai-kémiai hátterét, táplálkozáspszichológiát és a beteg ember lélektanát ismerik meg.
A következő 2 évben a szakmai ismeretek átadása történik:
klinikai dietetika és orvostudomány, gyakorlati dietetika, táplálkozástudomány, élelmiszer- és élelmezéshigiéné, táplálkozásegészségügy, csecsemő- és gyermekkori betegségek dietetikája, prevenció és egészségnevelés, gazdasági szervezetek menedzsmentje stb.

A képzés végére a klinikai dietetikus alapos ismeretekkel rendelkezik az orvosi diagnosztikai módszereket és a betegirányítást illetően. Ismeri a klinikai gyógyszertant, a táplálék-gyógyszer kölcsönhatásokat, a tápanyagok farmakológiai tényezőként való használatát, továbbá azon betegségekben használt gyógyszerek nevének, funkciójának és ellenjavallatának ismeretét, ahol a dietetikus az ellátás kulcsszereplője. Tisztában van a tápanyagok immunválaszt kiváltó szerepével, a betegségek sejt- és molekuláris szintű magyarázatával, valamint a betegségeket okozó leggyakoribb anyagcsere-változásokkal. Dietetikai/táplálkozással kapcsolatos diagnózis felállítására jogosult. Dietetikai előírásokba a kórélettant integrálja. [1] [2]

Forrás:
[1] https://www.bda.uk.com/publications/dietitian_nutritionist.pdf

[2] A Dietetika Európai Oktatási és Hivatásgyakorlási Irányelvei (European Academic and Practitioner Standards For Dietetics Assembled by the EFAD, June 2005)

[3] Az európai dietetikusi kompetenciák és teljesítményjelzőik Megvalósítandó a minősítés megszerzésekor és a dietetikusi hivatás gyakorlásának megkezdésekor (European Federation of the Associations of Dietitians (EFAD) and Thematic Network Dietitians Improving Education and Training Standards in Europe (DIETS))